Te vagy a nyár

Megjelenés éve: 2012 Zeneszerző: Harmath Szabolcs Előadó: Dolhai Attila és Muri Enikő Megosztom

Hosszú percek alig telnek,
Mondd, mért vagy olyan távol?
Hosszú percek, míg átölellek,
Ilyen kínzó még sose volt.

Ahogy elfogy az út,
És egy pont csak a múlt,
Hitem úgy szövi át
Ezt a cseppnyi magányt.
Szemed égi tüzén
Ami fáj, ma elég,
Ez hajt feléd.

Te vagy a nyár a szürke télben,
Te vagy a tűz, mi felhevít,
Eltelít új reménnyel,
Hogy égjen tőle a szív.

Nézz rám, ha néha félek,
Légy nyár, mi felvidít,
Gyere és szórd a fényed,
Hadd égjen újra a szív.

Csak te látod, amit látok:
Ugyanonnan a világot.
Csak te érted, amit érzek,
Már nem kell ide szó.

Ahogy elfogy az út,
És egy pont csak a múlt,
Hitem úgy szövi át
Ezt a cseppnyi magányt.
Szemed égi tüzén
Ami fáj, ma elég,
Ez hajt feléd.

Te vagy a nyár a szürke télben,
Te vagy a tűz, mi felhevít,
Eltelít új reménnyel,
Hogy égjen tőle a szív.

Nézz rám, ha néha félek,
Légy nyár, mi felvidít,
Gyere és szórd a fényed,
Hadd égjen újra a szív.

Írd át a régi álmot, színezd újra át!
Egy új nap, mi új reményt hoz, már itt vár.

Te vagy a nyár a szürke télben,
Te vagy a tűz, mi felhevít,
Eltelít új reménnyel,
Hogy égjen tőle a szív.

Nézz rám, ha néha félek,
Légy nyár, mi felvidít,
Gyere és szórd a fényed,
Hadd égjen újra a szív.

Hozzászólások(1)

  • Gór Viktória -

    Nekem nagyon tetszik

Szólj hozzá!