Minden sarkon ellenfél,
Nézi, mit lépsz, ő nem fél.
Harcba hív az ellentét,
Sok a névtelen “hős”.

Kell a páncél, pont jól áll,
Szinte mindig hordod már,
Véd a rossztól bárhol járj,
De így a félelem győz,
És a lelked békét hogy talál?

Harcolsz még
A szerelemért,
Az igazadért;
Pedig az mélyen bennünk él.

A bizalomért,
A figyelemért,
Pedig ha adsz, az kettőt ér.

Így lesz – ha tévedsz –
Szíved a túsz,
Ne kérdezz, érezz,
Szeress, ne háborúzz!

Jó barát vagy ellenfél:
Önmagadnak mi lennél?
Ha csak belül küzdesz már,
Sok kis győzelem vár,
És a lelked békét így talál.

Harcolsz még
A szerelemért,
Az igazadért;
Pedig az mélyen bennünk él.

A bizalomért,
A figyelemért,
Pedig, ha adsz, az kettőt ér.

Így lesz –ha tévedsz–
Szíved a túsz,
Ne kérdezz, érezz,
Szeress, ne háborúzz!

Állj közénk,
Nincs ellenség!
Állj közénk,
Itt nincs ellenség!

Harcolsz még
A szerelemért,
Az igazadért;
Pedig az mélyen bennünk él.

A bizalomért,
A figyelemért,
Pedig, ha adsz, az kettőt ér.

Így lesz –ha tévedsz–
Szíved a túsz,
Ne kérdezz, érezz,
Szeress, ne háborúzz!

Állj közénk,
Állj közénk!