Ide be ne nézz, ez itt magányterület,
Azé az egész, aki álmokat követ.
Ahogy odakint gyorsan pereg az idő,
Úgy fogy idebent másnak el a levegő.

Nézem a házak ablakát,
Érzem, hogy rám is valaki vár.

Ide be ne lépj, ez itt magányterület,
Csak az jöhet át, aki marad, ha lehet.
Kifele az út hidd el, mindig rövidebb,
De nem tudhatod még, hogy a végén ki nevet.

Nézd csak a házak ablakát,
Érezd, hogy rád is valaki vár!

Mindenkit valaki vár,
Mindenki hazatalál!

Kérlek, ne beszélj, ez itt magányterület,
Itt nem játszhatod el azt, hogy senki se szeret.
Kezeink között rég nem hervad a virág,
És olyan idegen az a szomorú világ.

Nézzük a házak ablakát,
Tudjuk, hogy ránk már valaki vár.

Mindenkit valaki vár,
Mindenki hazatalál!
Mindenkit valaki vár,
Mindenki hazatalál!

Nem ég fel minden híd,
Nem fagy meg minden szív,
Nem dől le minden ház,
Nem piszkos minden tánc.

Nem ég fel minden híd,
Nem fagy meg minden szív,
Nem dől le minden ház,
Nem piszkos minden tánc.

Nem ég fel minden híd,
Nem fagy meg minden szív,
Nem dől le minden ház,
Nem piszkos minden tánc.